Amszterdam: a város, ahol tekeregni lehet

Amszterdam talán a világ legellentmondásosabb városa. Amilyen tüneményes csatornáival, lakóhajóival, barokk házaival, hidacskáival, sok szemlélő számára olyan szabadosnak tűnhet bordélyházaival, szex shopjaival, és kávézóival, ahová nem habos kakaóért, hanem füves cigiért tér be az ember.

Amszterdamban a legolcsóbb, de mindenképpen a legautentikusabb megoldás, ha kerékpárt bérlünk a város bejárásához, és felvesszük a mindennapok lüktetését. Hollandiában sokan közlekednek biciklivel, a főváros Központi Pályaudvarának épületénél nemrég hétezer férőhelyes tárolót alakítottak ki a kétkerekűeknek.

A felületes szemlélő számára aligha érzékelhető, de a várost valójában száz szigetre tagolják romantikus lakóhajókat ringató csatornái (‘gracht’-ok). A rengeteg fával szegélyezett, keskeny vízi útvonalak alkotják egyben Amszterdam koncentrikus körökben elrendeződő körútjait, sugárútjait is. A szigeteket a csatornák fölött átívelő, tipikus, boltozatos amszterdami hidak kapcsolják össze egymással. Éjszakai díszkivilágításban ezek egészen álomszerűek, de mind közül talán a legszebb Amszterdam egyik legrégebbi felvonóhídja, a hófehér Magere brug (Keskeny- híd) az Amstel folyócska felett. A csatornák mentén sorakozó, keskeny, „csupaablakos”, felfelé lépcsőzetesen szűkülő XVII. századi házak a városnéző hajók fedélzetéről mutatják a legszebb arcukat.

Anna Frank, Rembrandt, Van Gogh

Amszterdamban járva az ember feltétlenül felkeresi a város leghíresebb és egyben legszomorúbb helyszínét, Anna Frank múzeumát a Prinsengrachton, de megesik, hogy ide vissza kell, hogy térjen, mert nem győzi kivárni az épület előtt kígyózó látogatók sorát. Pedig a holocaustnak megrázó emléket állító tárlat megéri a várakozást. Bemutatja, miként bujkált családjával a nácik elől a kisiskolás korú Anna Frank 1942-44 között egy közeli lakásban, ahol azóta világhírűvé vált naplóját vezette. A kislányt hetedmagával adták fel ismeretlenek a háború végnapjai előtt, és a családból egyedül az édesapa, Otto Frank élte túl a koncentrációs tábort, aki nyomtatásban adta ki lánya naplóját. Legjobb, ha a zárás előtti esti órákban keressük fel a múzeumot, olyankor már oszlik a tömeg.

Akinek művészettörténet óráról vannak még halvány emlékei a holland barokk festészetről, keresse fel a Rijksmuseumot a Leidseplein mögött, és az ötezer műalkotás között számtalan olyan festményre bukkan, mely előtt garantáltan földbe gyökerezik a lába. Az évente több millió látogató számára többnyire Rembrandt legnagyobb méretű és egyben talán legnagyobb hatású képe, az Éjjeli Őrjárat és Vermeer Tejet öntő lánya nyújt lenyűgöző élményt eredetiben. Ha nem jutottunk el a Szépművészeti Múzeum Van Gogh kiállítására, vagy csalódtunk, mert nem láttuk a mester leghíresebb képeit, Amszterdamban elmulaszthatjuk hiányérzetünket. Mindjárt a Rijksmuseum mögötti tisztáson áll a világ legnagyobb Van Gogh festmény-kollekciójának otthont adó épülete, benne a festőóriás jellegzetes önarcképeivel, napraforgós, szobabelsős műveivel, és harsány színekben tobzódó tájképeivel.

A királynő aranyhintója

Évi tízmilliós forgalmával Hollandia legismertebb parkja, a Vondelpark kiválón alkalmas az ejtőzésre, ha megfáradtunk a kutyagolástól a város macskakövein. Amszterdam viszonylag keskeny, de mintegy két kilométer hosszú angolparkjának szökőkutas tavai mellett tisztásokon és faritkaságok árnyékában pihen a fél város, és a másik felét kitevő turistaáradat. Azért bőven jut hely mindenkinek. A város központi találkahelye a Dam tér. Itt áll a második világháború hősi halottainak és áldozatainak emléket állító modern obeliszk, vele szemben pedig Európa legnagyobb állami épülete, a Királynő palotája. A palota ma már inkább csak formális szerepet tölt be, mivel a hollandok által nagyon szeretett és tisztelt Beatrix királynő családjával nem itt él. Április 30-ára eső születésnapján, egyben a város és az ország legnagyobb ünnepén azonban ellátogat ide, hagyományosan egy díszes aranyhintón. Ide nem messze, a Singel csatorna vizén ringatózik a város legszínesebb és legillatosabb látványossága, az úszó hajók alkotta virágpiac, ahol beszerezhető az egyik legeredetibb holland szuvenír, a tulipánhagyma.

Szex, drogok, Amszterdam

A rendkívüli toleranciájáról ismert Amszterdamban a kormány még a ’90-es évek derekán törvényi keretek közé terelte a prostitúciót, és ezzel létrehozta a város legellentmondásosabb látványosságát, a vörös lámpás negyedet, mely olyan híres, hogy még a legprűdebb turisták is felkeresik. Sajátossága, hogy a belváros építészetileg talán legszebb negyedében rendezkedett be, bordélyházak, szex shopok és kukkoldák tömkelegével, és egészen szürreális látványt nyújt, amint a hölgyek a XVII. századi mézeskalács házak vörös fénnyel megvilágított ablakaiban közszemlére teszik bájaikat. A város másik egyedülálló vonzerejét képező, marihuánát és hasist kínáló coffeeshop-ok is nagy számban megtalálhatók itt. Bár a marihuána illegális Hollandiában, a hatóságok roppant elnézőek a könnyű drogok használatával és kereskedelmével szemben, mert az a tapasztalatuk, hogy ez a hatékony módja a kemény drogok visszaszorításának.

Forrás: Világjáró Magazin

Kategória: Nincs kategorizálva | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.